Milliomos bölcsőde: út a alkalmazotti lét feszámolása felé:

Alkalmazott vállalkozó, vagy vállalkozó alkalmazott?

Ennek a megfogalmazásnak kétféle értelmezése van. Az egyik az, amikor készülünk vállalkozóvá válni. Van, aki átmenet nélkül teszi. Bemegy a munkahelyére, felmond, majd elkezd vállalkozni. Ez lehet, akár mikróvállalkozás, amikor magunknak teremtünk munkahelyet.

Más óvatosabb. Nem lép ki, előbb elkezd vállalkozni és, amikor elért egy szintet, azután meri otthagyni a biztosnak tűnő alkalmazotti hátterét.

Én most egy merőben újszerű megközelítésre vállalkozom.

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy nem lehet mindenki vállalkozó. Egy jelentős réteg megmarad alkalmazott.

Itt pontot is tehetnénk a téma végére! Az általános felfogás szerint, ez alapjaiban meghatározó helyzet, amit egy alkalmazott csak szűk korlátok között tud befolyásolni. Jöhet a szamárlétra, esetleg egy kis kapcsolat, és ha tetszik, ha nem, még a privátszféra is lehet az előrejutás útja. (Ne részletezzük.)

Valóban nincs más lehetőség?

Amikor felveszek a cégembe dolgozókat, mindig tartok egy cca 1,5 órás fejtágítót. Itt szoktam elmondani, hogy mindössze annyi a különbség köztük és köztem, hogy, amíg én a tőkémmel vállalkozom, ők a munkaerejükkel vállalkoznak.

Ennek a megértése alapvetően kihathat egy alkalmazott előre menetelére. Nem feltétlenül csak a karrierre gondolok. Többségében a munkavállalóknak nincs karrier lehetőségük. Többségük egy szükséges rosszként élik meg az alkalmazotti mivoltát, pedig nem kellene, hogy így legyen. Egy karrier nélküli közegben is lehet karriert építeni.  Ez a karrier nem a beosztásról szól, hanem a pénzről.

Menjünk sorjába:

A vállalkozások nagy többségénél elmondható, hogy a sikere így, vagy úgy nagyban függ az alkalmazottjaitól. Ne menjünk a részletekbe bele, mert napestig lehetne sorolni iparáganként ennek az indoklását.

Én azt szoktam mondani, hogy egy rossz alkalmazott nagyobb veszélyt jelent egy vállalkozásra, mint a legádázabb konkurens. Egy kész időzített bomba! Azt hiszem nem esek túlzásba annak az állításával, hogy számos vállalkozáss úgy megy tönkre, hogy ennek a veszélyét nem ismeri fel.

De ez fordítva is igaz, és éppen ennek a megerősítésére osztom meg a gondolataimat a témában.

Egy cég két irányból építkezik:

Egyrészt felülről, aminek az eredményessége és sikere a cég tulajdonosától és a vezetőitől függ. Hiába vannak a szakmájukat jól értő és tisztességesen dolgozó alkalmazottai egy cégnek, ha a céget rosszul navigálják a piacon.

De az is igaz, hogy a legjobban irányított cég is elvérezhet az alkalmazottain. Ez persze túl általános és ebből még nem jön le, hogy mi ebben az egyénre szabott tanulság.

Nem kevesebb, mint annak a szükségszerűsége, hogy mind több vállalkozásnak, mind több a feladatok ellátására alkalmas alkalmazottra van szüksége. Azaz létezik egy valós kereslet, arra, amit okulásul kínálok.

Abszolút nem releváns, hogy melyik iparágról és milyen munkaerő piaci rétegről van szó.

Az az alkalmazott, aki a munkájával;...úgy szakmai, mint morális tekintetben.... nélkülözhetetlenné tud válni, egy vállalkozás számára, abba a helyzetbe kerül, hogy onnantól már a vállalkozás felelősége, hogy megtartja, vagy megtudja tartani ezeket a munkavállalókat!

Ennek pedig csak egyetlen módja létezik. A szociális és a munkahelyi légkőrben lévő potenciál, és nem utolsósorban a PÉNZ!

A minőségi munkaerőnek bérben kifejezhető értéke van! Tudom, most tucatjával jönnének az ellenpéldák. Elismerem, van belőle bőven. Én is voltam már fültanúja, hogyan beszélt a vállalkozó hölgy az alkalmazottjával a vevői előtt.

Ez két oldalról kell vizsgálni. Nem elég azt hinni, hogy valóban jó vagy, hanem annak is kell lenned! A vállalkozók között is vannak bőven, akik cső hülyék és a saját vállalkozásuk ellen dolgoznak.

Ezeket ott kell hagyni!

Tegyék nyugodtan tönkre magukat. Még jót is tesznek vele a tisztességes vállalkozónak, mert eltűnnek a piacról.

Könnyű azt mondani, mondanák páran. Nem csak mondani könnyű, de megtenni is. Aki tisztában van a saját értékeivel, az ugyanúgy ne adja olcsón a munkaerejét, mint a vállalkozó sem adja olcsón az értékes portékáját. A munkavállalóban is ott van a pluszt hozzáadott érték lehetősége, ami forintosítható a munkaerőpiacon.

Nincs elég munkahely. Ez nagyon nagy tévedés! Ott van az orrotok előtt, csak nagyon sok tisztességtelen ember elfoglalja.

Gondold csak végig. Otthon vagy hónapok óta, nincs munkád. Végig kilincselsz egy csomó helyet, ami telítve van vattaemberekkel és Te nem férsz be tőlük. Mit gondolsz, mit szólna az a vállalkozó, akihez odamennél és azt mondanád, én mindenkinél jobb vagyok! Van egy ajánlatom:...Ingyen dolgozom Önnek egy hétig, ha nincs megelégedve nem kell kifizetnie, de ha igen, akkor felvesz és utólag fizet ki olyan bérem, mint a többieket, de tovább már X-ért foglalkoztat.

Ezt sokan nem mernék vállalni. Két okból sem, egyrészt mert nincs önbizalma, vagy elég bátorsága. Másrészt azért nem, mert nem biztos abban, hogy valóban ő a legjobb, vagy talán tudja is, hogy egy trehány lusta disznó és az első megmérettetésen elbukna.

Ne is próbálkozzon az, aki ezért korábban nem tett meg mindent. Csak az merje vállalni, aki abban is biztos, hogy az egy hét alatt ő az, akinek nem kell megmondani, hogy mit kell csinálnia.

Hova akartam kilyukadni?

Ez a fajta készség és tudás elsajátítható és fejleszthető. Aki felismeri az ebben rejlő erőt, azt ugyanolyan eredményességgel fordíthatja a saját javára, mint, ahogy a vállalkozó is teszi a saját lehetőségeivel. Ő is saját maga építette fel, és nem csak az ölébe pottyant!

Milliomos bölcsőde: Előbb DOLGOZZ INGYEN, hogy sikeres kisvállalkozó, vagy mikróvállalkozó lehess!

kulcsszavak: milliomos bölcsőde vállalkozás marketing alkalmazott